Videó: zengett a Heil Orbán! és a Heil Putyin! Párizsban
Meg a „Heil Trump és Musk” is a Femen aktivistáinak nőnapi tüntetésén.
Meg a „Heil Trump és Musk” is a Femen aktivistáinak nőnapi tüntetésén.
Munka és magánélet egyensúlya, családon belüli erőszak, gyermekvédelem és demográfiai válság – ezekre a témákra fókuszált a Tisza Párt pénteki nőjogi konferenciáján. A problémák listája hosszú és úgy tűnik, Magyar Péter is tudja, jobb, ha nem mindenre ő ad választ, viszont eltökélt szándéka bizonyítani, hogy igenis foglalkozik nőügyekkel.
Megtartaná a Tisza-kormány a többgyermekes nők adómentességét? Van-e szükség női kvótára, és megfelelőnek tartja-e az abortuszszabályozást? Mi a gond a szexuális felvilágosítással, és járt-e már valaha a Pride-on? A Tisza Párt elnökét kérdeztük.
Az iráni hatóságok szerint a koncert „nem felelt meg az ország jogi és kulturális normáinak”.
Igaz, Pesti Imre felszólalásában nem is mondta ki az óvszer nevét, de abban azért biztos, hogy a szabályozás rendben van, hiszen lehet előre is készülni.
A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
Megalázó helyzetek, nem megfelelő tájékoztatás és magány a legnehezebb időszakban – ezekkel szembesülnek azok a nők, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek ma Magyarországon.
A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.
Nagy volt a felháborodás, hogy a magyar köztársasági elnök fellépési lehetőséget kapott. A Women Deliver elnöke és ügyvezető igazgatója közleményt adott ki, amelyben azt írta, örül az ellenérzésnek, mert Novák nézetei nem egyeznek a Women Deliver nézeteivel.
A ruandai nagyszabású rendezvény sok olyan ügy mellett áll ki, amelyet a köztársasági elnök Magyarországon inkább hátráltat, mint előremozdít. A legfontosabb üzenete pedig, miszerint Magyarországnak női köztársasági elnöke van, aki három gyereket szült, igazán kevésnek és közhelyszerűnek tűnt egy olyan sűrű mezőnyben, ahol a világ vezető nőjogi aktivistái gyűltek össze, hogy valós problémákra valós megoldásokat találjanak.
Augusztusra minden ilyen üzlet lehúzza a rolót az országban.
Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.
Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.
Afganisztánban megint rosszabb lett nőnek lenni.
Évtizedek óta nem volt akkora tiltakozó megmozdulás Iránban, mint amelyet Dzsina Mahsza Amini erőszakos halála váltott ki ez év szeptemberében. A 23 évesen elhunyt kurd nő bűne az volt, hogy megsértette az Iráni Iszlám Állam szigorú öltözködési szabályait, amikor nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, majd ellenállt a rendőrségi őrizetbevételkor. A Deutsche Welle fárszi nyelvű szerkesztősége a Der Spiegel című német politikai hetilap munkatársával közös riportban emlékezik Aminire, amelyhez megkeresték az elhunyt Iránban és Európában élő rokonait.
Ritkán fordul elő, hogy kifejezetten nőjogi szempontból olvassuk a híreket vagy gondolunk vissza arra, hogy milyen volt egy adott év, de most mégis megtesszük.
Egyik napról a másikra engedélyezték az érettségit, holott volt, aki a tananyaghoz sem fért hozzá.
Új Ibsen-rendezése címszereplőjének személyiségét ugyanúgy toxikusnak érzi, mint azt a nosztalgikus kormányzati visszanézést, hogy minden jobb volt, amikor a nők még csendben maradtak, és amikor kiszabadultak a konyhából, a bajok akkor kezdődtek. Interjú.
Becca Balint az első női és nyíltan leszbikus képviselő, akit megválasztottak a keleti államban.
Felhívják a figyelmet, hogy a „kétujjas” invazív eljárás az igazságügyi orvostani intézetek többségénél továbbra is a „kérésre” végzett szolgáltatások listáján szerepel, hiába minősítette jogsértő barbár eljárásnak azt.